Különböző jelei lehetnek, ha igazán komoly változás előtt állsz, vagy már éppen benne is vagy.
Talán néhány ismerős lehet az alábbiak közül.
- Testfájdalmak, főleg a nyaknál, vállaknál és a háton.
- Mély belső szomorúság érzése, látszólag ok nélkül.
- Gyakori sírás, látszólag minden ok nélkül.
- Hirtelen jelentkező, elsodró erejű érzelmek.
- Hirtelen változás a munkában, vagy a karrierben.
- Csökkenő érdeklődés az extravertált tevékenységekben.
- Változások a családi kapcsolatokban, baráti kapcsolatokban, párkapcsolatokban.
- Furcsa alvási mintázatok, rossz alvás, gyakori felébredés 02-04 között.
- Intenzív álmok, csatákról, háborúról, üldözésről, vagy szörnyekről.
- Fizikai dezorientáció, „földeletlenség”, térbeli, tájékozódási problémák.
- Hosszabb beszélgetések önmagaddal.
- Magányosság érzése, még akkor is, ha másokkal vagy.
- Szenvedélyek elvesztése. Kevés, vagy éppen semmilyen vágy arra nézve, hogy valamit tegyél.
- A kreativitás időnkénti, váratlan kirobbanása.
- Mély vágyakozás arra, hogy valahová hazatérj, annak ellenére, hogy fogalmad sincs hová.
- Nem szereted többé az életed. Korlátozottnak, jelentéktelennek tűnik, miközben tudod, hogy van valami sokkal teljesebb a
számodra "valahol". Még akkor is, ha fogalmad sincs róla mi az és hol van.
- Többé nem szereted azt, ami jelen van az életedben. Ide tartozhat a munkád, karriered, pénzügyi helyzeted, kapcsolataid,
ahogyan és ahol élsz.
- Azok a dolgok, amelyek régebben boldoggá tettek, mostanában semmi örömöt nem hoznak.
- Lekapcsolódsz az emberekről a környezetedben és talán nem is kedveled őket többé. (mindegy kiről van szó, kapcsolat, barát,
családtag) Talán a többiek kerülnek is téged, a beszélgetések erőltetettnek tűnnek és nehezedre esik a kommunikáció velük.
- Úgy érzed, valamibe bele vagy ragadva. Nem tudsz mozdulni semmilyen irányba, annak ellenére, hogy talán nagyon akarod a
változást, vagy annyira össze vagy zavarodva, hogy semmi olyasmire nem tartod képesnek magad, ami jó, vagy helyes.
- Motiválatlan vagy, elvesztetted a kreativitásod, és az ambícióidat. Még az egyszerű, megszokott dolgok végrehajtása is olyan
érzés, mintha mély sárban gyalogolnál.
- Szétszórt, zavarodott vagy, és a gondolkozásod homályos. Nehéz koncentrálnod, vagy fókuszálnod még a legkisebb dologra is.
- Mindennek az elvégzése sok időbe kerül.
- Sok időt töltesz álmodozással, arról, hogy valahol máshol vagy, nem az életednek a jelen pillanatában.
- Nagy a kísértés arra, hogy itt hagyd a jelenlegi életed, hogy elszaladj, valami ismeretlenbe, hogy megtaláld mi az,
ami boldoggá tesz. (Ami egyáltalán nem jelent öngyilkos gondolatokat)
- Sürgetést érzel arra, hogy megtisztítsd az életteredet. megszabadulj azoktól a dolgoktól, amelyeket már nem akarsz.
Ha vannak ilyen tapasztalataid, azok méltán kelthetik azt az érzést benned,
hogy valami nincs rendben veled, és ami történik, az nem normális.
Ezt egyrészt te magad is érezheted így, de éreztethetik veled azok is,
akik körülötted vannak, akikkel kapcsolatban vagy.
Ha valakivel hosszú ideig nem történik semmi különös, ahhoz képest ezek
az élmények tényleg nevezhetők rendkívülinek, de egy átfogó változás
esetén az lenne furcsa, ha mindezt nem tapasztalnád.
A változás - a régi elhagyása és az új megjelenése - természetes velejárója mindenki életének.
Az életünk egyes területein történő változásokkal kapcsolatban felmerülő, depresszió, szorongás,
vagy félelem, szintén a változás természetes velejárói. Ezekkel általában így, vagy úgy, mindenki megbirkózik.
Amennyiben ez nem sikerül, akkor szokás, és érdemes is a jól ismert módszereket, segítőket igénybe venni.
Előfordulhat viszont olyan felállás, amikor az élet szinte minden területén elindul a lavina.
Ebben az esetben nem arról van szó, hogy a jól ismert rendszeren belül változások
jelennek meg, hanem arról, hogy maga a rendszer kezd megváltozni.
Talán úgy lehet a két történetet megkülönböztetni egymástól, ha azt mondjuk,
az első esetben az illető egy adott keret és szabályrendszerbe igyekszik beilleszkedni,
annak igyekszik megfelelni és annak keretein belül igyekszik változásokat generálni.
Míg a második esetben elkezdi feszegetni a hagyományos, megszokott és ismert
szisztéma határait.
Amennyiben a fentebb leírt jelek többsége megjelenik, akkor nagy eséllyel ez utóbbiról
van szó.
Amennyiben nagyon erős, elsodró erejű és kezelhetetlennek tűnő élményeid vannak,
abban az esetben nem egy csoportra, nem olyan eszközökre van szükséged,
amelyekkel hosszabb távon menedzselni, kézben tartani tudod a gondolataidat, érzelmeidet,
félelmeidet, hanem „elsősegélyre”, vagyis sürgős beavatkozásra.
A csoport, amit mi ajánlunk preventív jellegű.
Amennyiben érdekel a csoport, többet megtudhatsz róla,
ha a Menü Félelem tréning fülre kattintasz.
|